Miért van az, hogy ha minél inkább megakarunk felelni mindenkinek, csak egyre rosszabb lesz? De ha nem is mindenkinek csak egy vagy két embernek az se megy... Folytonos veszekedésekbe már beleuntam, rá csak hagyom mindig a másikra, és nem kéne tudom, de már tényleg unom. Tudom, hogy soha nem lenne vége, ha nem hagynám rá mindenkire a saját álláspontját, de lehet emiatt veszítek majd el pont valamit vagy valakit, aki életem egy nagyon fontos része. Ilyenkor jön el az a pillanat, hogy már semmit nem tudom, és semmit nem szeretnék. Legszívesebben csak bezárkóznék a szobámba és egy hétig senkihez nem szolnék, senkit nem látnék, és lehet utána már rend lenne a fejembe, de lehet egy hét kevés is lenne.... Már azon is elgondolkoztam, hogy egy normális ember aki mellettem köt ki már az is megbolondul s megváltozik, akkor tehát mindennek én vagyok az elrontója??:/ Talán nem kéne senki közelében lennem? A kérdések csak egyre gyűlnek de a válaszok hol vannak? Mert azt még nem kaptam..:/ Befogok lassan golyózni...:s

Na csók Szofi Hipochondria.<3