Nem szeretem az álmaimat mostanában... Vagy rossz vagy túl jó, hogy igaz legyen vagy akár egy részlet a mùltból utálok úgy felkelni, hogy rengeteget aludtam még is semmit mert folyton felriadok ...:'c Ma este mikor elaludtam, még nem gondoltam volna, hogy az álmom ennyire kifog hatni az egész napomra... Úgy kezdődött minden, hogy balatoni nyaralónkba voltunk, igaziból nagyon sokan, és mintha csak az egész iskola ott lett volna... a fenti rész teljesen megváltozott, egy játék teremhez hasonlíthattam volna a szobámat... Ezen a napon többféle programra tudtunk menni a házon belül, vagy a kertbe.. Egy bizonyos ember is ott volt akit most nem neveznék meg... elvonultunk beszélgetni, hogy átbeszéljünk pár dolgot és két év után megint azon kaptuk magunkat, hogy ő húzza az agyamat... és hogy mindjárt csókolózunk, de valaki benyitott ezért ez nem jött össze.. Majd felmentünk a szobámba ami ugye egy játékterem lett, ott nagy hangzavar és szurkolás ment az éppen játszó személyeknek... mi beültünk a körbe, és nagyon jól éreztük magunkat.. néha egy két csók elcsattant... egyszer csak a tanár elhívott, hogy ez nem egy példa mutató viselkedés, hogy én itt vele puszilkodom, kicsit felháborodtam, és kiálltam magamért, mert szeretem őt... Aztán felkeltem....:/

Nem tudtam meg semmit az álmomból, mert ezt már lezártam, de úgy látszik felkavart az, hogy újra láttam... Nagyon szeretem még mindig ezt szerintem még mindenki tudja.. legalább is aki ismer.. de nagyon kiakasztott, hogy láttam, és nem tudok már úgy beszélni vele mint régen.. mert nagyon megváltozott... Valószínűleg ha csak most ismerkedtünk volna meg akkor nem lennénk túl jóba mert szerintem egyáltalán nem jó irányba fordult el... és ezt nagyon sajnálom, mert egy nagyon jó fej, imádni való ember volt...: ) Ezért annyira nem kedvelem, de azt soha senki nem kérheti, hogy felejtsem el...: )

Azt hiszem ennyi csók Szofi Hipochondria.<3