-Ez bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom, ha nem vagy velem. Szükségem van a jelenlétedre, még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek. Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig, akárhova... csak hogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó ha itt vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom megtenni. A szívem megszakad ha mással látlak, de nem szólok egyetlen szót sem. Csak elsétálok... Néha utálom, ahogy kinézel. De ezt se mondom soha. A lényed kárpótol mindenért. Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok, aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem... ez bonyolult.
Valaki titokban rólad álmodik
,
Valaki rólad szövi legszebb álmait.
Valaki téged nagyon-nagyon szeret,
Valaki boldog, ha melletted lehet.
Valaki szemében miattad könny ragyog,
S bevallom ez a valaki, én vagyok.
Mikor rád gondolok szívem nagyot dobban
.
Senkit sem szerettem nálad soha jobban.
Nézz rám, ez vagyok én, többet ne várj, mert nem adhatok.
Szeress igy is, bár fájdalmas az élet,
Meghalni könnyebb, de én szeretlek téged.
Te vagy az első kinek hinni tudok,
te vagy az első, kinek hazudni nem tudok,
Te vagy az első kit feledni soha el nem fogok,
Te vagy az első kit igazán szeretni tudok
