Ma már a csókokat külön tudományág vizsgálja, amelynek neve philematológia. A csók eredete nem erotikus jellegű, az állatvilágból származik, ahol a szülők szájukból táplálják kicsinyeiket, s így tettek hajdanán az ember ősei is. 



Az ősi ösztön alapján a nekünk tetsző dolgokat a szánkkal megérintjük, esetleg megkóstoljuk, azaz a csók a szeretett lény birtokba vételét jelenti. Antropológusok egy része úgy vélekedik, hogy a csókolózás a szaglászásból fejlődött ki, azaz a másik arcának megszagolásából, a másik illatának barátságból vagy szeretetből való beszippantásából, és ezáltal hangulatának, közérzetének felméréséből alakult ki. Számos bennszülött kultúrában a csók helyett elterjedtebb egymás orrának összedörzsölése.

Csókfajtából csak a képzelet...

Bár sokféle - e helyütt nem részletezett - csók létezik, a szenvedélyes csók, a "szerelem beszéde" a kutatások szerint egyfajta stresszes állapotot vált ki: megemelkedik a pulzusszám, kipirul az arc. Boldogsághormont (szerotonint) szabadít fel az agyban, kalóriát éget el, feszesebbé teszi az arcizmokat, a hasnyálmirigy inzulint termel, az immunrendszer a fertőzések ellen ható anyagokat küld a véráramba - amire szükség is van, mert egy csóknál nem kevés baktérium cserél gazdát. Egyszóval a csókolózástól boldogabb, egészségesebb és szebb lesz az ember.




Felmérések szerint mi magyarok tisztában vagyunk ezzel, mert napi négy csókkal előkelő helyen állunk a listán. A tömeges csókolózás Guinness-rekordjáért immár harmadik éve folyik küzdelem Magyarország és a Fülöp-szigetek között. 

Visszaszerzett csókrekord

Az elsőséget alig egy hónapja, június 9-én szereztük vissza, amikor 13.274-en csókolóztak a Kossuth téren. Az időtartam rekordot az olaszországi Vicenza városában 2004 februárjában állította fel egy pár: 31 óra 18 percig csüngtek egymás ajkain. 

A csókmaraton után a férfi mesterséges lélegeztetésre szorult és kórházba kellett szállítani, partnernőjén viszont a fáradtság legkisebb jelei sem mutatkoztak...